szombat, május 16, 2009

A testem a váram, túl szép is lenne, hogyha azt érezném egyszer, hogy boldog vagyok benne.


Szóval az utolsó bejegyzés óta eltelt egy hét, ami alatt elég sok dolog történt... A szombatom például "szülőgyilkosra" sikerült, ami akkor tudtosult bennem, mikor már pályaudvaron vártam apámat remegő kézzel és 2 szál cigit másfél perc alatt szívtam el idegességemben... Mellesleg hajnali negyed egykor történt mindez.
Szóval ismét sikerült megmutatnom, hogy nem hogy egyre érettebben viselkednék, inkább egyre hülyülök... Paff.
A hét elej elmardt magyarórákkal indult, mivel a anár elutazott egy hétre, nem mondom, hogy mi nem szivesen lettünk volna a helyében.
Csütörtökön találkoztam Vele. Megtudtam, mennyire útálja a szelet, vagy ha rágó van a szájában miközben...
Ismét elégedetlen vagyok magammal, több szempontból is. Egyrészt, mert néha nagy tahó vagyok, másrészt a tanulmányi eredményeim enyhén szólva is gyengék, legalábbis magamhoz képest.... Ezen idén már sokat lehet változtatni, talán annyit, hogy matekból ne legyen bukás.

A sulival kapcsolatban még annyi, hogy egy darabig eltűröm, hogyha cseszegetnek, de csak egy darabig, lassan el fog szakadni az a bizonyos cérna...

A próbánk ismét elmaradt. Amióta a banda létezik egy teljes felállású próba nem volt, sőt egyetlen egy igazi volt eddig, azon is csak hárman voltunk. Most legalább mindenki gyakorolhat. Persze most is van, aki szimplán, a vizsgái miatt nem ér rá, vagy más programja van. Sebaj. Én már úgyis kerestem jobb programot mára.
Legyetek jók! Sziasztok!