Betegen...

Ma nagyon szarul vagyok, még a lencsét sem merem így hordani... Tegnap még jól (inkább jobban) voltam. A délután tökéletesen sikerült, remélem nem csak én érzem így. Anyám ismét tökéletesen időzitette a hívását... De ez most mellékes. Egyre közelebb kerülünk egymáshoz s ez az ami fontos...

Viszont a tegnap délelőtt az idegölő volt... Mindenki tudja rólam, hogy nem vagyok aggresszív, nem vertem meg, nem is ütöttem még meg senkit... Nem tudom mit élveznek eggyesek azon, ha valaki olyat cseszegetnek, akiről tudják, hogy nem üt vissza... A kutya is tűri egy darabig, ha cseszegetik, ha farkán állnak, de aztán megharap... Jó lenne ha egyesek nem csak papíron lennének nagykorúak, hanem fejben is. A sok ugyanolyan hülye meg röhög rajt és csatlakozik hozzájuk, ez csak olyan mint a tétlen tömeg, azt teszi, amit a többiek. Amiket egyesek művelnek az max 12 évesen volt vicces utoljára... Csak valakinek még mindig ott tart az agya, mint akkor...

De végre van valaki, aki jobban ismer mindenkinél, akinek elmondhatom a titkaim is akár, és aki szeret, tom pasiból vagyok, lehetnék kevésbé nyálas... de nem akarok.

Szerdán megyünk hangversenyre, amúgy is szeretek ilyesmire járni... Várom. Úgy érzem másról nem írnék, mert kevésbé publikus, úgyhogy sziasztok!!!

A testem a váram, túl szép is lenne, hogyha azt érezném egyszer, hogy boldog vagyok benne.

Szóval az utolsó bejegyzés óta eltelt egy hét, ami alatt elég sok dolog történt... A szombatom például "szülőgyilkosra" sikerült, ami akkor tudtosult bennem, mikor már pályaudvaron vártam apámat remegő kézzel és 2 szál cigit másfél perc alatt szívtam el idegességemben... Mellesleg hajnali negyed egykor történt mindez.

Szóval ismét sikerült megmutatnom, hogy nem hogy egyre érettebben viselkednék, inkább egyre hülyülök... Paff.

A hét elej elmardt magyarórákkal indult, mivel a anár elutazott egy hétre, nem mondom, hogy mi nem szivesen lettünk volna a helyében.

Csütörtökön találkoztam Vele. Megtudtam, mennyire útálja a szelet, vagy ha rágó van a szájában miközben...

Ismét elégedetlen vagyok magammal, több szempontból is. Egyrészt, mert néha nagy tahó vagyok, másrészt a tanulmányi eredményeim enyhén szólva is gyengék, legalábbis magamhoz képest.... Ezen idén már sokat lehet változtatni, talán annyit, hogy matekból ne legyen bukás.

A sulival kapcsolatban még annyi, hogy egy darabig eltűröm, hogyha cseszegetnek, de csak egy darabig, lassan el fog szakadni az a bizonyos cérna...

A próbánk ismét elmaradt. Amióta a banda létezik egy teljes felállású próba nem volt, sőt egyetlen egy igazi volt eddig, azon is csak hárman voltunk. Most legalább mindenki gyakorolhat. Persze most is van, aki szimplán, a vizsgái miatt nem ér rá, vagy más programja van. Sebaj. Én már úgyis kerestem jobb programot mára.

Legyetek jók! Sziasztok!

Mély levegő... lenntart... kifúj... megnyugszik...

Hali mindenki. Szóval... A tegnapi nap kicsit lelombozott... De ennek meg kellett történnie. Mindkettőnknek jobb így. Jobb, mint végleg szakítani... Nem óhajtok mélyebben a témával foglalkozni... A lényeg, hogy szünetelünk.

Addig rágyújtok és elmélkedem. Kell. Sok minden van a kis fejemben... Sok kusza, össze-vissza gondolat. A suli, a zenekar, a haverok, Ő... Szóval kis nyugalom kell... Elgondolkozni mindenen, amit tettem, mondtam, gondoltam, hittem.

Ennek a két napnak egyáltalán semmi értelme nem volt... Bejöttünk, voltunk páran az osztályban. Aludtunk, hazamentünk... Akkor meg mi a bánatnak??? Nah mindegy.

Alternatív zenét fogunk játszani. Csak, hogy a közönség könnyebben meg tudja emészteni. Mondjuk metállal kezdeni kicsit necces lenne... Jövő hét szombaton próba. Várom. Érdekes lesz...
Ennyi mára szerintem... Úgyhogy sziasztok és legyetek, amilyenek lenni akartok... :P Sziasztok skacok.

Heaven Street Seven - Taposs a szívemen

Láttalak valahol,

nem voltál egyedül

Kezedet fogta egy nagylány

Tudom ő jóbarát,

igazi lelki társ

Vagy csak osztálytárs?

A gond csak az volt, hogy

te elvileg családi rapporton voltál

lenn a nagyinál

Nem vagyok paranoid,

de ha ezt is megmagyarázod,

engem soha többé nem látsz

Mit ér a régi bölcsesség,

hogy nem az számít ami történt,

csak az, hogy

ne tudjak róla semmit

Taposs a szívemen,

mert azt érdemlem én

Nem tudja senki sem,

hogy ki mennyit ér

Nem kellett túl sokat várni

a megfelelő szintű válaszlépésre

Csörög a telefon,

senki se szól bele

Tudom ez még semmit nem jelent

De tegnap a villamosról én is láttalak

Valami gyerek ölelte át a válladat,

és aztán megcsókolt -

ez biztos újfajta

kríziskezelő pszichológia

Menekülj, csak menekülj

sokáig úgysem bírod egyedül

Lelkiismeret, önutálat, alterzene, lekésett busz, tegnapi nap...

Nem tudom elflejteni, amit, amiket tettem. De megbántam már rég minden hülyeségem. Utálom ilyenkor magam... Bár azt hittem, ezen - a "fizikai megcsaláson" - már túltettük magunkat, vagy legalább én. Kiderült hogy valójában egyikőnk sem... Mindig szóba kerül, mindig mérgez, mindig ott lebeg a levegőben, nem lehet szemet húyni... Megtörtént. Bánom. Nem kellett volna, semmi értelme nem volt.
Ökölben a gyomrom, utálom magam, mint még szinte soha. Nem vagyok depressziós, nem fogom vagdalni az ereimet, nem fogok ugrani. De... Nélküle nem tudok létezni. Már nem. Kell, mert szeretem. A másik az nem jelentett és most sem jelent semmit. Tudom, most újra felszakítom a sebeket... De muszáj kiírnom magamból... Nem bírom. Mindig magam alatt vágom a fát. Lassan megszokom. Csak magamall cseszek ki mindig. Mégsem tanultam az eddigiekből... A bizalom fontos dolog, ha elveszett nehéz visszanyerni. Nem érte meg eljátszani Ő bizalmát. Rosszul vagyok, undorodom saját magamtól, ha csak arra gondolok mit tettem, vagy azelőtt miket. Hogy nézzek ezek után bárki szemébe? Hiába ígérgetek, tudom hogy nem hiszi el senki. Tudom, aki egyszer hazudott, egyszer megtette,  az lehet, hogy többször is meg fogja. De megpróbálhatjuk...  Kell még egy esély, kaptam is... Nem fogok visszaélni vele. Ígérem Neked. Fontos vagy. Csak erre akkor jöttem rá, mikor már késő volt. De már tudom. Nem akarlak elveszíteni. Ne hagyj itt, nem kell hogy vége legyen.

A tegnap pedig... Részben ezekkel a gondolatokal küszködtem. Mégis inkább a haverokkal közös - számomra többnyire ingyenes... - ivászat helyett Vele töltöttem a délutánt. Jó volt. Bár a hangkártya még mindig nem müxik XD. Volt pár gonosz poénom... Öhm, bocsánatot kérek érte, ismét. Van, amin tényleg nem kéne poénkodni.

Tudom, hogy igazából nem veszünk össze a haverokkal ilyesmin... Legalábbis nem lesz belőle cirkusz. Mármint, hogy helyettük Őt választottam.

Az járt a fejemben, 18:35kor megy a busz. A nagy ló....t... 25kor. Oké. De ment egy 18:56kor. Csak persze, nem Szentgálra... Amíg erre a buszra vártam elment úgy 6 szál... 20 perc alatt... Aztán Herenden le, nézem a menetrendet fél óra a kövi buszig... Hazagyalogoltam. Jólesett. Gondolataimba merülten, pár km séta. Anyám meg már tíz percenként hivogatott h mikor érek haza... Nah, pfff... Aztán hazaértem, antiszociálisabban, mint valaha (Miért is??). Ettem, fürödtem oszt durmoltam. Persze az smst megin csak reggel vettem észre. Szerintem mára ennyi. Jah igen a mai napon várhatóan nem fog történni semmi érdemleges... Ugyanis tanulni fogok egész nap. Hurrá.

Fájdalmas búcsút veszek mindekitől... Sziasztok, legyetek jók/rosszak. Kinek melyik tetszik. Pás

(Köszönöm a számokat... Jó volt hallgatni miközben hazafelé sétáltam :P)
 

már 17 napja és más egyéb :D

Ez a nap is... Mondjuk érdekesnek. Bár még nincs vége, XD de akkor is. A tegnap pedig lehetett volna jobb is... Erről ennyit. Pont jókor kell engem megtalálni. Én pedig megcsinálom amire kérnek, mert jó kisfiú vagyok... Többnyire. És elhanyagolom szegény gitárom. Még neve sincs. Bár ez eddig nem jutott eszembe. Majd elkeresztelem. Minkettőt. Gyakorolni kéne, sokkal többet gyakorolni. Két hét és próba... Végre. Majd ma játszom valami szépet.

A délelőtt érdekes. Ma nincs suli, érettségi szünet, hát persze hogy fél hatkor felébredek... Aztán kilencig unatkoztam. Mojszejev, a macska, rövidebb nevén Mojszi pedig az ölembe vackolta magát és úgy aludt... A kis véreb XP

Aztán elértem a buszt szépen. Előtte a kocsmában megvettem az uccsó doboz cigit... Az is piros LD, de a semminél jobb... Bár igazából inkább semmilyet se kéne vennem. Tudom, sokaknak - és többek közt magamnak is - megígértem, hogy leszokom.

Aztán elmentünk szerelmemmel "shoppingolni". Egy hely volt, ahol nem néztek minket hülyének, hogy rózsaszín webcamot szeretnénk... De ott sem kaptunk.

Se webcam, se szandál. Viszon vett cuki macsekos fülbevalót.

Tizenegyedike után csináltat nyelvpirszinget. Izgi lesz... Nekem meg át kéne lövetnem a jobb fülem is. Majd. Egyszer.

A busz imét tartalmas beszélgetéseknek adott helyet.

Elfelejtettem amit vennem kellett volna. Azt nem hogy mit, csak megvenni. Nah szép. Holnap úgyis megyek a városba... Kis ivászat lesz, meg szerepjáték, vagy mi... Jah és már 17 napja együtt vagyunk, ami így tudatában pár dolognak tényleg nagy szó. Szóval ennyi. Érzékeny búcsút veszek mindenkitől. Pás! Sziasztok!